Az újonnan alakult kormányt arra kérjük, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország maradjon a fejlődési pályán. Tudjuk, hogy ezekben a bizonytalan időkben ez nem lesz egyszerű. Az energiapolitika terén pedig arra kérjük a kormányt, hogy ne írjanak alá Brüsszellel semmilyen megállapodást, sem rövidtávút, sem hosszútávút, hiszen pontosan tudjuk, hogy úgyis átvernek, mint a helyreállítási alappal, ahol mi kötelezettséget vállaltunk más tagállamokért, de pénzt a mai napig nem kaptunk. Brüsszel nem tekinthető megbízható partnernek!

És akkor az életszínvonalról:
Bár Prága továbbra is előttünk jár, Budapest így is megelőz több fontos nyugat-európai várost is, ha az életszínvonalról van szó.

A fővárosunknak óriási túlsúlya van a magyar gazdaságban. A helyzet ilyen szempontból lassan száz éve változatlan. A központi vízfej és a vidék között egyre nagyobb a különbség. Hogy pontosan mekkora arra rendre rávilágítanak az Eurostat éves jelentései.

Az Európai Unió alá tartozó Eurostat minden évben közzéteszi azokat a részletes gazdasági adatokat, amelyek alapján össze lehet mérni, hogy az egyes EU-s régiókban mekkora az életszínvonal. A legfrissebb számok, amelyek a 2020-as állapotokat mutatják be, pár hete jöttek ki.

Az Eurostat a GDP adatokat egy fiktív pénznemre a PPS-re (Purchasing Power Standard) is átszámolja.

Erre azért van szükség, mert az egyes országokban sokszor nagyok az árkülönbségek. A németeknél vagy a bolgároknál nyilván nem ugyanannyiba kerül egy McDonald's menü vagy egy fékcsere.

Amikor valaki külföldre akar költözni akkor sokszor felmerül, hogy hiába lehet mondjuk Londonban a hazai fizetés többszörösét megkeresni, ha közben az albérletek is csillagászati árba kerülnek. Az eltérő árszínvonalakat a PPS teljesen lefejti és megmutatja, hogy mekkora a tényleges életszínvonal.

A PPS terén Budapest olyan városokat előz meg, mint Bécs, Berlin vagy Madrid. Nem csak mi állunk ilyen jól. A közép-kelet európai országok nagyvárosai is szépen teljesítenek.

Annyira, hogy a ranglistán Prága ott van az élbolyban, nem sokkal lemaradva Luxembourgtól, Brüsszeltől és Dublintól. Igaz, a COVID járvány előtt még a dobogó második helyén álltak. A mi térségünkben a gazdaságok jellemzően fővárosközpontúak. A vidéki régiók általában le vannak szakadva. Ezzel szemben Németországban például szinte minden régióban az uniós átlag fölött élnek az emberek.

A németeknél ráadásul nem Berlin áll az első helyen az életszínvonal terén. Hamburg fejlettebbnek számít.

Az Eurostat számaiból az is kiderül, hogy a COVID miatt egy maroknyi kivételt, például Nyugat-Írországot leszámítva szinte mindenütt esett az életszínvonal 2019-hez képest. A járvány előtti évhez viszonyítva kevés változás történt a rangsorban. Varsó régiója viszont megelőzte Pozsonyt.

A vidéki adatok, ha Közép-Magyarországot nem veszük, hazánkra nézve kevésbé hízelgőek. Évről-évre ugyan kisebb döccenőkkel megy a felzárkózás, de ebben a tempóban még évtizedeket kell várni mire a vidéki régiók elérik az uniós átlagot.

EU-s szinten a negatív toplistát főleg a bolgár térségek uralják.

De belekerült egy tengerentúli francia terület is: az Indiai-óceánon található Mayotte szigetén a mintegy negyedmillió lakos életszínvonala az uniós átlag 30 százalékát éri csak el. Nem áll sokkal jobban Bulgária Severozapaden nevű régiója sem, ahol ez az arány 36 százalék.

Forrás, részletek: https://novekedes.hu/elemzesek/eurostat-budapest-eletszinvonalban-megelozi-becset-madridot-es-berlint