Mese az élelmiszer-pazarlás elleni törvényről

Az megvan, hogy Franciaország már 2016-ban hozott hasonló törvényt?

Mese az élelmiszer-pazarlás elleni törvényről

A FOS (független objektív sajtó) fejhangon sivalkodott, hörgött az új élelmiszer-pazarlás elleni törvény miatt a napokban. A dolog szépséghibája mindössze annyi, hogy Franciaországban 2016-ban fogadtak el egy kísértetiesen hasonló törvényt.

Nézzük a tényeket!

A magyar élelmiszer-pazarlás elleni törvény 100 milliárd forintos nettó árbevételt meghaladó kiskereskedelmi áruházláncok esetében meghatározza, hogy az élelmiszereket a lejárat előtt 48 órával karitatív szervezet vagy pedig az újonnan alakuló Élelmiszermentő Központ részére kell adományozni.

Mindeközben a 2016-os francia élelmiszer-pazarlás elleni törvény legalább kb. 420 m2 alapterületű szupermarketek esetében meghatározza, hogy az élelmiszereket a lejárat előtt 48 órával karitatív szervezet vagy központi szerv részére kell adományozni.

Így kivonatosan ugye de hasonló a kettő? A libsik szerint a magyar törvény rossz. Vajon akkor a francia is az? Az nem lehet, mert a magyar törvény „Zorbán”, a francia pedig „Macron”. A magyar sajtóban nem találtunk átfogó ismertetést a francia törvényről, tehát az oda vonatkozó balliberális reakciót csak gondoljuk korábbi tapasztalataink alapján.

Az új törvény lényege tehát az, hogy fel kell lépni az élelmiszer-pazarlás ellen. Ha az élelmiszer minőségmegőrzési ideje már lejárt, akkor már nincs rajta mit megmenteni. Jelenleg a szupermarketek nagy mennyiségű élelmiszert dobnak ki, mivel lejárat után azok nem értékesíthetők. Nyilván adminisztratív tevékenység is kapcsolódik ide. A törvény szerint az élelmiszereket lejárat előtt 48 órával karitatív célokra kell felajánlani civil szervezet vagy központi szervezet segítségével. Ez azt jelenti, hogy az áruházláncok még jobban fognak figyelni arra, hogy akkora mennyiségű élelmiszert rendeljenek be, amennyit el is tudnak adni. Azt is jelenti, hogy az akciós pulton nem aznap lejáró, hanem 2-3 nap múlva lejáró élelmiszerek lesznek megtalálhatók. Fontos, hogy ha egy áruház már bejáratott karitatív szervezeteknek adományoz, akkor ezt továbbra is megteheti. A rászorulók tehát sok esetben olyan élelmiszert kaphatnak, amelyet különben elpazaroltunk volna. Csökken a legyártandó élelmiszer mennyisége is. Egyértelmű, hogy az áruházak nem fognak rosszul járni, ugyanis a rendelt áru mennyiségét ők tudják úgy szabályozni, hogy elfogyjon az élelmiszer 2 nappal a lejárat előtt, ha nem akarnak karitatív célra felajánlást tenni. Az adminisztratív folyamatokkal pedig már most rendelkeznek a lejárt élelmiszerek kezelésére.

Magyarországon évente 60.000 tonna élelmiszert pazarolunk el, amiből eddig 10.000 tonna jut el a rászorulókhoz. A törvény célja, hogy ez utóbbi mennyiséget tovább növeljük. Reméljük, hogy a folyamatok optimalizálása utána kisebb áruházakra is kiterjesztik a törvényt.

Forrás:
https://foodtank.com/news/2019/06/opinion-frances-ban-on-food-waste-three-years-later
https://zerowasteeurope.eu/wp-content/uploads/2020/11/Magyar_zwe_11_2020_factsheet_france.pdf
https://www.facebook.com/nagyistvan.movar/videos/1045816922629074/
https://hvg.hu/gazdasag/20211214_elelmiszer_pazarlas_elleni_torvenyjavaslat
https://telex.hu/belfold/2021/12/14/elelmiszerpazarlas-torveny-nagyaruhazak-elelmiszerlanc-szabalyozas

Címkék: Környezetvédelem 

Kapcsolódó